Most nézem milyen régen írtam a második vizsgálatról. De arról az időszakról, ami a receptírástól a gép átvételéig tartott, nehéz írnom.
Soha nem gondoltam hogy fogom magam ennyire pocsékul érezni magam (tudom soha ne mond hogy soha).
Majdnem 3 hónapot kellett várnom a kiírás és az átvétel között. Nagyon rossz három hónap volt, bár tegyük hozzá hogy T.-nek ez négy és fél hónap lett.
Mondták a kiértékelésnél az asszisztensek hogy nehezen fogja a tb áldását adni, hiszen több mint 700 e forintról beszélünk, kb ennyi a gép támogatása, a betegnek 10%-ot kell kifizetnie, és erre is adtak 12 havi részletfizetést, egy havi összegű kamatra. (ez a konstrukció már nem létezik, megpróbálok új infókat szerezni, a gép áráról és a hozzájutási feltételekről, de annyi biztos, jelenleg a tb már nem ilyen bőkezű)
De ne rohanjunk előre, hiszen még hátra van a kiértékelés:
Felírtak egy ilyet (ennek a kihordási ideje egy év, utána lehet újat vásárolni, támogatva)
Sikerült vidékiként a sor elejére kerülnöm, és az elsők között mehettem a Doktor Úr elé. Kiértékeltük az éjszakát, áradoztam arról hogy ALUDTAM, megmutatta a grafikonon azt a kb. 40-50 perce,t mikor mély alvásban voltam.
Elmondta, hogy az oxigén hiányos alvás a zsírégető és a prosztata hormonokat cseszte össze. Tehát ezért a súlynövekedés és a többi jóság:-)
De azt is elmondta, hogy nagyon jól jártam, mert ennyi erővel akár meg is bolondulhattam volna, vagy a szivem feladhatta volna a harcot. Nehéz dolgok ezek, de tessék elhinni, az alvás az nem JÁTÉK. (tudom a többi betegség sem, de most erről beszélünk).
Ilyen a gépem, lassan 5 éves lesz, és napi kapcsolatban vagyunk.
Tehát megkaptam a recepteket, és irány a kellékforgalmazó. Leadtuk az igénylést, aláírtunk mindenféle tb-s igénylő lapokat, és egy köteg irattal tértünk haza. Kaptunk pár telefonszámot ahol két hét múlva érdeklődhetünk. Érdeklődtünk szinte két naponta, páros napon én, páratlanon pedig T.
A forgalamzó és a tb között lett valamilyen elszámolási gond, és azt mondta a bolt, addig nem tud gépet adni, míg a tb nem fizet nekik, mert Ők amerikában kp.-ra fizetnek.
Természetesen sikerült a nyári szabadságolásba is belekerülni, mindig az volt szabin a tb-nél, aki fontos lett volna.
Ez pedig a párásító, ehhez kapcsolódik a gép, ebben desztillált víz van, és az ebből jövő meleg-párás levegőt lélegzem be a maszkon keresztül.
De milyen is volt ez a három hónap?
- rémes, borzalmas, pocsék...stb
Folytattam a súlynövekedést, diétáztam (cukorbeteg diéta, 180 gr szénhidrát/nap), találtam egy személyi edző barátot, aki hetente háromszor foglalkozott velem, speciálisan felépített edzésprogrammal. Hatás annyi, hogy megálltam a "növésben", de csak szinten tartottam magam, fogyni semmit.
Egyre jobban fáradtam, még többször zuhantam "kómába", ájultam el. Riadtam fel ebédnél arra hogy majdnem belefejeltem a levesbe. De szerencsére a családom velem volt és segítettek.
Az érzés olyan volt amikor merül az elem.
Nagyon rossz érzés, amikor tudod hogy mi a bajod, tudod mi a megoldás, de nem tudod elérni.
Halálos, és ezt teljesen komolyan mondom! Az ellenségemnek sem kívánom azt a három hónapot.
a képeket a gép gyártójának honlapján találtam, köszönöm.
